-Öhm...Lehet, hogy inkább ezzel kéne...Foglalkoznunk...-Emeltem fel kicsit a könyvet.
-Igazad van...-Köszörülte meg a torkát mosolyogva.-Bocs...
-Ugyan...Az én hibám volt...-Hajoltam ismét a könyv fölé...
-És...Mit is keresel?-Kérdezte mosolyogva.
-Öhm...Fogalmam sincs...-Sóhajtottam.-Adhatnál egy kis...Segítséget.-Fordultam felé.
-Oké...Tudod mit?!Ne a könyvet bújd...El akarsz menni oda?-Állt fel.-Perodont Királyságába.
-El tudsz vinni?-Kérdeztem hüledezve.
-El.-Bólintott majd a kezét nyújtotta.-Gyere...
Elfogadtam a kinyújtott kezet és észre vettem, hogy még meg sem néztem Derek.-et...Hogy hogy is néz ki ma?!Egy fekete ing volt rajta.De nem volt végig begombolva.Egy farmer és a szokásos torna cipő.Eszméletlenül helyes volt...És jól nézett ki!
Mire feleszméltem ismét a könyvtárban voltunk, a lefelé vezető lépcsőt rejtő ajtó előtt.
-Ahj...Megnt le kell mennünk?!-Sóhajtottam.
-Nyugi.-Fogta meg a kezemet, majd elindult lefelé a lámpással együtt.
Leértünk a kicsi szobába én meg megfogtam a lámpást míg Derek a csupasz, szürke fal elé lépett, levette a nyakából az érdekes, valamilyen karom, vagy valamilyen ragadozó állat fogából készült medálú nyakláncot.És a medál hegyével rajzolt egy ajtó méretű négyzet alakot, ami fénylett egy kicsit majd kinyílt...Nekem meg leesett az állam.
-Gyere.-Fogta meg a kezemet majd behúzott a fényes ajtó szerű lyukon...
Csukott szemmel vártam mi lesz.Meghalok, vagy sem...
-Hé...Kinyithatod.-Hallottam meg Derek kedves hangját magam mellől.
Kinyitottam a szemem és egy zöld, fákkal körül ölelt réten találtam magam.Az ég kék volt és felhőtlen.Mindenütt zöld fák nyúltak az égbe, s dús smaragd zöld fű nőtt...De aztán az idill véget ért mikor három hatalmas farkas jelent meg előttünk, s fejüket hajtották.
-Derek Úrfi...-Szólelt meg a középső, fekete lény.
-Áh Alex...-Mosolygott Derek.-Hadd mutassam be neked Nicky-t...A...Szikrámat.
-Kisasszony.-Biccentett a farkas.Biccentett?!Egy farkas?!Na jó...Én begolyóztam...
-Öhm...Hello...-Motyogtam, majd Derek-re pillantottam.
-Hamarosan megyünk...Csak...Még be szeretném neki mutatni Silver-t és...Az övét is...-Fordult a farkas, bocsánat...Alex felé Derek.
-Rendben.-Bólintott.-A kastélyban várjuk.-Ezzel Alex és a másik két, szürke mega-giga farkas berohant az erdőbe.
-Na jó...Én megőrültem.-Ráztam a fejemet.
-Nem, dehogy.-Nevetett.-Mondd csak...Hogy állsz a sárkányokkal?-Kérdezte.
-Hogy kéne állnom?-Sóhajtottam.
-Csak gondoltam...Bemutatom neked Silver-t, az én sárkányomat és ha akarod, akkor a tiédet is...-Mondta elgondolkozva.
-Hát...Oké...-Sóhajtottam.-Ne kímélj...De...Ha a nyakadba ugrok a félelemtől...Akkor bocsi...
-Hm...Akkor megkérem, hogy ijesszen meg.-Vigyorgott.-Na csak vicceltem...
-Na akkor hívd azt a fenevadat...-Sóhajtottam.
-Oké.-Mondta.Majd becsukta a szemét és valamire nagyon koncentrált...
Aztán egy földöntúli, üvöltő hangot hallottam.Derek elmosolyodott és megfogta a kezemet.A lélegzet vételem és a szívverésem is felgyorsult...Aztán csak egy hatalmas barna sárkány szerű, szárnyas, pikkelyes lény szállt le elénk.Azt hittem termete miatt, ami nem kicsi, hatalmas zajjal fog leszállni, de nem...Puhán érkezett...
-Nos...Nicky, Ő itt Silver.A sárkányom.Silver...Ő itt Nicky.A Szikrám.-Húzott a sárkány felé aki a következő pillanatban olyat tett, amitől én majd' hátast dobtam: Megszólalt!
-Üdv...Silver vagyok.-Horkantott kedvesen.
-Öhm...Izé...Szi-szia...-Hebegtem.-Nicole Parker...Nicky...
-Örülök, hogy végre megtaláltad a Szikrádat, Derek!-Fordult lovasa felé Silver.
-Bocsi...De mi az a "Szikra"?-Kérdeztem.
-Ja...Még nem mondtam...-Sóhajtott Derek.-A Szikra...Olyan itt, mint az örök szerelem, ami első látásra történik.A lovasok így választanak párt...És...Úgy tűnik...Nekem Te vagy a Szikrám.-Hajtotta le a fejét.
-Szikra...-Ízlelgettem a szót...-És mégis...Mikor akartad elmondani?
-Hát...Ne-nem mertem...-Motyogta ártatlanul.
Ere én nem válaszoltam csak mosolyogva nyomtam egy puszit az arcára, majd előrébb léptem Silver-hez és hozzá értem lehajtott nyakához...
-Ez...Igen volt?-Fordult felém Derek.
-Hm...Talán...Egyezzünk ki egy erős talán-ban.-Mosolyogtam.
-Hát...Az is több mint a semmi.-Vont vállat mosolyogva.
-És...Most mit akartok csinálni?-Kérdezte Silver.
-Gyere, Nicky...Elviszlek a Te sárkányodhoz...-Fogta meg a kezemet.
Silver lehajtotta a szárnyát.Így felmásztunk a hátára.Derek mögém ült és átkarolta a derekamat, én meg abba a nyereg szerű cuccból kinövő kapaszkodóba kapaszkodtam.
Silver felszállt és mi meg elindultunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése